Kedves Kertbarátom,
köszöntelek sok szeretettel!
Örülök, hogy ezen a honlapon böngészel!
Illés Olivér vagyok, permakultúrás tervező... a magam egyszerű módján oda figyelek a környezetemben zajló történésekre, és igyekszem megfigyelni a változásokat, mi milyen irányba fejlődik, vagy romlik. így el tudok rajta mélázni, hogy van e értelme bevigyem a kertembe vagy sem. Lehetőségeimhez mérten, igyekszem vigyázni a környezetemet, a természetet, pici lépésekkel, csekélyen tudok csak beleszólni a nagy világ történéseibe, de járom az utam, lehetőleg minél kisebb ökológiai lábnyommal magam mögött, aki követni szeretne, szívesen megmutatom, hogyan teszem, s aki nem, az nem követ, s ez így van jól.
2019 nyarán egy rövid autós út során Zsuzsi mesélt pár gondolatot a permakultúráról, már akkor beleszerettem ebbe a tervezési rendszerbe. Aznap este több Gyulai Iván videót meg is néztem, megrendeltem Baji Béla - Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvét és tűkön ülve vártam, hogy megérkezzen a könyv és végre olvasni tudjam. Angol videókat is elkezdtem nézni, mivel nagy szerencsémre, angolul is folyékonyan beszélek.
Emlékszem, hogy napra pontosan 2 hétre rá, egy ügyvédi irodába ültünk Feleségemmel és egy adás-vételi szerződést írtunk alá, megvásároltuk első hobbi kertünket, 709 nm-es, zárt kert, elkezdtük a kertben a tevékenykedést.
2019 augusztusában volt egy PDC – Permaculture Design Course , Permakultúrás Tervezői Tanfolyam – melyet az Életfa Permakultúra szervezett. A helyek egyrészt már beteltek, illetve nekem sem volt már sok szabad napom, de lehetőséget kaptam, hogy néhány napra ellátogassak.
A kellős közepébe csöppentem bele, holmi keveset tudtam a permakultúrás tervezésről. Kicsit unalmas volt, kicsit vontatott, de legfőbbképp érthetetlen és átláthatatlan számomra (kihangsúlyozandó, hogy sok előzményről lemaradtam). Itt ismerkedtem meg Kingával, már akkor a szárnyai alá vett, támogatott, és nyugtatgatott, hogy egyszer csak ez az egész leülepszik, megértem, átlátom, és meglesz az „Aha” élményem. Nem hittem Neki. Igaza lett! (Köszönöm Kinga a rengeteg támogatást, és mentorálást! )
2020-ban az Életfa Permakultúra szervezett egy újabb PDC-t ahova sikerült beiratkoznom, részt vennem végig, és elmenni a táborba is. Huh, na itt aztán rengeteget tanultam. Eddigre sok online anyagot áttanulmányoztam java részt angolul, pl. a PDC végére már egy éve figyeltem a területünket (újabb két kertet vettünk időközben) – amit 2020 őszén beültettem, egy kezdetleges erdőkertet lényegében. Felhasználtam a PDCn szerzettudást is, az egy éves megfigyelést, ekkorra értettem meg, mennyire fontos a megfigyelés, mert tudtam már a szél járását különböző évszakokban, a nap állását, sokat segítettek elején a növények, ezekből tudtam következtetni a talajomra. Aki a leginkább hatással volt rám, ő Stefan Sobkowiak. Kanadai gyümölcsÉSZ, hatalmas tudással, rengeteg videója elérhető a Youtube-on, több képzése van, de egy filmet kifejezetten ajánlok Tőle: Permaculture orchard – beyond organic.
PDC óta – ahol egyébként hatalmas tudást kaptam – egyfelől autodidakta módon képzem magam tovább. Olvastam azóta kb. kétezer oldalnyi szakirodalmat, több száz órányi videó anyagot néztem meg a világ több táján tevékenykedő permakultúrás tervező kollégáktól, és próbáltam közben megfelelően szűrni, hogy mi az, ami a mi klímánkon is működik. Másfelől, a tanultakat elkezdtem gyakorlatba helyezni. Sokat hibáztam, sok „Aha” élményben volt részem, sok felismerésen vagyok túl, néhány kudarcon is, viszont lényeg az, hogy sokat tanultam gyakorlatban is, nem csak elméleteim vannak dolgokról, hanem már tudom, hogy működik e vagy sem, illesszem e be egy tervbe vagy sem, érdemes e rá energiát fordítani vagy sem.
Harmadik éves az erdőkertem, és csak figyelem a fejlődését, megtanultam a türelmet, lassan, de biztosan fejlődnek a növényeim. Elsajátítottam több komposztálási módszert, a Gyulai Iván féle mély mulcsos technikát is megtanultam. Charles Dowding-nak köszönhetően megtanultam palántázni. Sok időt szántam a biodiverzitás növelésére: kialakítottam jól működő madár odúkat (saját készítés), süni hoteleket, darázs garázsokat, készítettem egyszerű és időt álló, nagy kapacitású madáretetőket. A területeimen egyre nagyobb a „zsongás” bővült a flóra is és a fauna is, természetesen gombák is megjelentek. Ami ide kapcsolódó terveim: denevér odúkat tervezek még készíteni és kihelyezni, és szikla rakásból gyík és sikló „hotel” van még tervbe véve.
Akiktől sokat tanultam a virtuális térben (a teljesség igénye nélkül): Stefan Sobkowiak, Geoff Lawton, Charles Dowding, Morag Gamble, Gyulai Iván (volt lehetőségem személyesen is rész venni előadásán), Baji Béla (Vele is találkoztam személyesen a tápiószelei erdőkertjében).